top of page

“Sharing and caring” - adni, osztozni, kooperálni, törődni…

Frissítve: jún. 20.



Sokfélék vagyunk


Sokfélék vagyunk gyerekként és felnőttként is.

Nem is gondolnánk, hogy mi minden tanítható.

Vannak gyerekek, akik szívesen segítenek másoknak és vannak, akik nem.

Vannak gyerekek, akik maguktól adnak a saját cukorból, csokiból, vannak akik nem.

Éppen azért, mert sokfélék vagyunk.

De érdemes jó példát mutatni és tanítani az egymásra figyelést.


Ugyanis, örömhír, az empátia tanítható.


Szelfis, minden csak rólam szól világunkban kutatások szerint az empatikus emberek sikeresebbek.

Ezt hinni szeretném, nem tudom, de amit tudok, az az, hogy az empatikus emberek boldogabbak, mert adni jó.


Törődés


Az egymással törődést már bármilyen korán el lehet kezdeni. A még tipegő kicsit is dicsérjük meg, ha felvesz egy játékot és felénk nyújtja. És ami fontos, fogadjuk el tőle.


Amikor mind a két három éves unokám nálunk van, akkor, ha az egyik keresi a kedvenc majmát, akkor mindig megkeresi a másik kedvenc nyusziját is és fordítva és odaviszik egymásnak. Tudják, hogy az a majom és az a nyuszi nagyon fontos.


Mi sokat rajzolunk, ha valamelyik unokám egyik rajzát felém nyújtja, ezt neked csináltam, akkor mindig megmelegszik a szívem és fő helyre teszem a konyhai kiállításon.


Már a kicsik is meg tudják keresni és odavinni egymás cipőjét, ha indulunk valahová. Mindig örülök, amikor látom, hogyan segítik egymást.


Beszélgetés és mese


Beszélgetünk és mesélünk is arról, hogy miért jó adni.

Míg Gongolu és a GoniBoszik irigyek és önzőek, addig a TojciManók, a TündérBoszik melegszívűek és segítőkészek.


Tudásmegosztás


A tudás megosztása is kicsi korban kezdődik. A 2-3 évvel idősebb tesó kommunikációja meghatározó a kicsi felé.

Ha a nagyobb türelmesen magyaráz a kicsinek, ezzel tanít és ő maga tanítani tanul.

Ha megosztja vele a nasiját, ha együtt építenek, ezzel egymást tanítják kooperációra, empátiára.


Azt hittem, hogy az oviban a vegyes csoportokban az a jó, hogy a testvérek együtt vannak. Kiderült, ez nem mindig előnyös, mert esetleg a kicsi akadályozza a nagyot a nagyobbakkal való együtt játszásban és ebből feszültség keletkezik. Nincs ez mindig így, de tapasztalt  ovónő barátnőm hívta fel rá a figyelmemet.

Való igaz, a nagynak nem dolga, hogy egésznap a kicsit pesztrálja, de lehet, hogy a kicsi csak vele érzi magát biztonságban.


Ha egy oviba járnak, akkor a szabadban időnként találkozhatnak és ez nem zavarja egyiket sem abban, hogy saját baráti körét kialakítsa.


A Szelfimánia című könyv kiváló példákat hoz arra, milyen aktivitásokkal lehet az iskolában vagy akár otthon az egymás iránti empátíát tanítani. 

Amint néztem, sajnos jelenleg nem kapható magyarul, de angolul kindle formában hozzáférhető az Amazonon azonnal.

(Michele Borba: Szelfimánia - Miért sikeresebbek az empatikus gyerekek az énközpontú világban?, Eredeti cím: UnSelfie: Why Empathetic Kids Succeed in Our All-About-Me World )


Jó tett gyűjtemény


Az egyik kedvenc gyakorlatom, amikor gyűjtjük a jó tetteket, ami akár egy mosoly is lehet.

Ismét utalok a konyhai kiállítsomra, azaz a konyhaszekrényre ragasztom fel BLU TACK gyurmaragasztóval a gyerekek rajzait.

Fel lehet tenni egy üres papírt a konyhaszekrényre, és arra gyűjteni a jó tetteket. 

Mondjuk mindegyik gyereknek van egy színe és azzal írjuk fel lehetőleg 1-2 szóban a jótettet, vagy akár csak minden alkalommal kap egy saját virágot vagy csillagot, vagy amit szeretne.

Ha megtelt a lap, akkor le lehet cserélni.


BESZÉLGETÉS


Otthon is sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk pozitív gondolkodású empatikus személyiséggé váljon.

És ismét itt a kevenc kulcsszavam a BESZÉLGETÉS.

Ehhez ajánlok néhány kérdést, ami hatékony lehet abban, hogy a gyermek megnyíljon és elmondjon helyzeteket, eseményeket, őt elgondolkodtató történéseket.


Ha megkérdezed, hogy “Milyen volt a napod?”, arra azt a választ fogod kapni, amit te is adnál, hogy “semmi különös

És ezzel vége a beszélgetésnek.


Talán az alábbi néhány kérdés segít egy beszélgetést elindítani.


Mi volt a legjobb része a napodnak?

Volt olyan pillanatod, amire büszke vagy?

Mi zavart ma a legjobban?

Miben voltál ma szerencsés?

Volt valami vicces?


Ha tudunk valami konkrét dolgot, arra is rákérdezhetünk:


Tudtál időpontot egyeztetni Anikóval?

Segítettél Julcsinak a matek háziban?

Mikor jönnek át a lányok / fiúk ?

Mit szeretnél vinni a holnapi pizsipartira?


Nagyi feladat


Amikor csak lehetőséged van rá, csináljatok valamit közösen és közben mehet a dumaparti.

Kérdezz és hallgasd meg az unokádat és engedd, hogy tanítson téged.

Mert például digitálsi dolgokban vagy a mai tinivilág gondolkodásmódjában, amit én szenély szerint nagyon szeretnék megérteni, nagy valószínűséggel tud újat mondani, mutatni




Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comentarios


bottom of page